Le français avec André – Franciául Andrással

L’interrogation directe

   
   
L’INTERROGATION DIRECTE A KÖZVETLEN KÉRDŐMONDAT
   

En général, la même question peut être posée en français de deux, trois ou même quatre façons, selon ce sur quoi elle porte et selon le registre de langue utilisé. La construction de la question peut être :

Általában ugyanazt a kérdést franciául két, három, olykor négy félén lehet feltenni, attól függően, hogy mire vonatkozik a kérdés és attól, hogy melyik beszédstílusban használják. A kérdés szerkezetét jellemezheti:

1. avec l’ordre des mots de la phrase affirmative, mais avec une intonation interrogative, dans la langue parlée courante ;

1. a megfelelő állító mondat szórendje, de kérdő hanglejtés, a beszélt köznyelvben;

2. renforcée par la formule interrogative est-ce que, dans la langue courante ;

2. megerősítése az est-ce que kérdő partikulával (amely olykor a magyar 'vajon'-nak felel meg), a köznyelvben;

3. par le placement du pronom personnel sujet après le verbe, dans la langue soutenue ;

3. az alanyi funkciójú személyes névmás az állítmány mögé helyezése, az emelkedett stílusban;

4. avec le mot interrogatif (dans l’interrogation partielle) en fin de phrase, dans la langue familière.

4. a kérdőszó a mondat végére helyezése kiegészítendő kérdés esetén, a bizalmas beszédstílusban.

I. L’interrogation totale :

I. Az eldöntendő kérdés:

– Tu viens ? (par intonation) / Est-ce que tu viens ? (renforcée) / Viens-tu ? (par inversion)
– Oui, je viens.

– Jössz?
– Igen, jövök.

II. L’interrogation partielle

II. A kiegészítendő kérdés

1. La question portant sur le sujet,

1. Az alanyra kérdező mondat,

a) quand le sujet désigne une personne :

a) amikor az alany személyt jelöl:

Qui a sonné ? / Qui est-ce qui a sonné ?
– C’est le facteur.

Ki csengetett?
A postás.

b) quand le sujet désigne un inanimé ou, éventuellement, un animal :

b) amikor az alany élettelent vagy esetleg állatot jelöl:

Qu’est-ce qui fait ce bruit ?
– C’est un moteur.

Mi okozza ezt a zajt?
Egy motor.

À noter que la question portant sur le sujet inanimé est la seule à se construire d’une seule façon.

Megjegyzendő, hogy az élettelenre kérdező mondat az egyetlen, amelynek csak egyféle szerkezete lehet.

2. La question portant sur le complément d’objet direct

2. A tárgyra kérdező mondat

a) personne :

a) személy esetében:

Qui elle aime ? / Qui est-ce qu’elle aime ? / Qui aime-t-elle ? / Elle aime qui ?
– Elle aime sa sœur.

Kit szeret?
A nővérét szereti.

b) inanimé :

b) élettelen esetében:

Qu’est-ce qu’il dit ? / Que dit-il ? / Il dit quoi ?
– Quelque chose d’intéressant.

Mit mond?
– Valami érdekeset.

3. La question portant sur un complément d’objet indirect ou circonstanciel

3. Határozóra kérdező mondat

a) personne :

a) személy esetében:

À qui ton ami a donné le livre ? / À qui est-ce que ton ami a donné le livre ? / À qui ton ami a-t-il donné le livre ? / Ton ami a donné le livre à qui ?
– Il l’a donné à Pierre.

Kinek adta barátod a könyvet?
Pierre-nek adta.

Questions portant sur d’autres compléments d’objets indirects personnes : Avec qui... ?, De qui... ?, En qui... ?, Pour qui... ?, Sans qui... ?, Sur qui... ?, etc.

Személyeket jelölő más határozókra vonatkozó kérdések: Kivel...?, Kiről...?, Kibe(n)...?, Kiért...?, Ki nélkül...?, Kin...? stb.

b) inanimé :

b) élettelen esetében:

De quoi vous parlez ? / De quoi est-ce que vous parlez ? / De quoi parlez-vous ? / Vous parlez de quoi ?
D’un accident.

Miről beszéltek?
– Egy balesetről.

Sur d’autres compléments d’objets indirects et sur des compléments circonstanciels inanimés : À quoi... ?, Avec quoi... ?, En quoi... ?, Pour quoi... ?, Sans quoi... ?, Sur quoi... ?, Quand...... ?, Comment... ?, Où... ?, Pourquoi... ?, Près de quoi... ?, etc.

Élettelent jelölő más határozókra vonatkozó kérdések: Minek...?, Mivel...?, Miben...?, Mi végett...?, Mi nélkül...?, Min...?, Mikor...?, Hogyan...?, Hol/Hova...?, Miért...?, Mi mellett...? stb.

4. La question portant sur l’épithète ou le complément du nom :

4. A jelzőre kérdező mondat:

Quelle jupe tu veux ? / Quelle jupe est-ce que tu veux ? / Quelle jupe veux-tu ? / Tu veux quelle jupe ?
– Une jupe rouge.

Milyen szoknyát akarsz?
Piros szoknyát.

Cette question est introduite par un adjectif interrogatif qui s’accorde avec le nom qu’il détermine : masculin pluriel quel, féminin singulier dans l’exemple ci-dessus, masculin pluriel quels, féminin pluriel quelles.

Ezt a kérdést kérdő melléknév vezeti be, amely nemben és számban egyezik az őt alárendelő főnévvel: hímnem egyes szám quel, nőnem egyes szám a fenti példában, hímnem többes szám quels, nőnem többes szám quelles.

III. La question portant sur la quantité :

III. A mennyiségre kérdező mondat:

Combien de tomates on achète ? / Combien de tomates est-ce qu’on achète ? / Combien de tomates achète-t-on ? / On achète combien de tomates ?
Un kilo.

Mennyi paradicsomot veszünk?
Egy kilót.

Combien d’élèves y a-t-il dans la classe ?
Trente.

Hány tanuló van az osztályban?
Harminc.

À noter que combien (de + nom) peut avoir plusieurs fonctions syntaxiques : sujet ou C.O.D., comme dans les exemples précédents, ou bien complément du verbe avec diverses prépositions : À combien... ?, Pour combien... ?, etc.

Megjegyzendő, hogy combien (de + főnév) többféle mondatrész lehet: alany vagy tárgy, mint az előző példákban, avagy különböző elöljárószókkal ellátott határozó: Hánynak/Mennyinek...? / Hányhoz/Mennyihez...?, Hányért/Mennyiért ...? stb.

IV. La question demandant de choisir :

IV. A választást kérő mondat:

– Il y a deux théâtres. Quel théâtre t’intéresse ? / Lequel t’intéressse ?
– C’est le Théâtre National qui m’intéresse.

– Két színház van. Melyik színház érdekel? / Melyik érdekel?
A Nemzeti Színház érdekel.

Cette question est introduite par le même adjectif interrogatif que celui qui porte sur l’épithète ou le complément du nom, ou bien par un pronom interrogatif. Le pronom interrogatif s’acorde avec le nom auquel il se réfère : masculin singulier dans l’exemple ci-dessus, féminin singulier laquelle, masculin pluriel lesquels, féminin pluriel lesquelles.

Ezt a kérdést ugyanaz a kérdő melléknév vezeti be, mint a jelzőre kérdező, de bevezetheti kérdő névmás is. A kérdő névmás egyezik azzal a szóval, amelyikre vonatkozik: hímnem egyes szám a fenti példában, nőnem egyes szám laquelle, hímnem többes szám lesquels, nőnem többes szám lesquelles.

Le groupe adjectif interrogatif + nom et le pronom interrogatif peuvent remplir plusieurs fonctions syntaxiques : sujet, C.O.D., complément du verbe avec diverses prépositions : À quel... ?, Pour lequel... ?, etc. Si la préposition est à ou de, elle se contracte avec les articles définis le et les qui donnent le premier élément du pronom interrogatif : auquel, auxquel(le)s, duquel, desquel(le)s.

A kérdő melléknév + főnév szócsoportnak és a kérdő névmásnak többféle mondattani funkciója lehet: alany, tárgy, elöljárós határozó: Melyik ...-nak/-nek...? / Melyik ...-hoz/-hez/-höz...?, Melyikért...? stb. Ha az elöljáró à vagy de, ez egybeolvad a kérdő névmás első tagját képező le és les határozott névelőkkel: auquel, auxquel(le)s, duquel, desquel(le)s.

 

Exercice 1
Exercice 2
Exercice 3

Index


21/05/2012
0 Poster un commentaire

Inscrivez-vous au blog

Soyez prévenu par email des prochaines mises à jour

Rejoignez les 7 autres membres