Le français avec André – Franciául Andrással

La subordonnée complément introduite par que

   
   
LA SUBORDONNÉE COMPLÉMENT INTRODUITE PAR QUE A QUE-VEL BEVEZETETT TÁRGYI VAGY HATÁROZÓI MELLÉKMONDAT
   

Dans une subordonnée complément d’objet introduite par la conjonction que, le mode du verbe dépend de ce qu’exprime le verbe de la proposition principale qui la subordonne.

A que-vel bevezetett tárgyi vagy határozói mellékmondat állítmányának az igemódja attól függ, hogy mit felyez ki a főmandatbeli azon ige, amely alárendeli.

I. Indicatif ou conditionnel

I. Kijelentő vagy feltételes mód

Le verbe de la subordonnée est à l’indicatif ou au conditionnel si son verbe régent exprime :

A mellékmondat állítmánya kijelentő vagy feltételes módban áll, ha az igei alaptagja a következőket fejezi ki:

1. la déclaration :

1. kijelentést:

J’affirme
Je t’annonce
Je confirme
Je déclare
Je dis
Je te répète

etc.
qu’il viendra. (indicatif)
qu’il viendrait (conditionnel) s’il pouvait.
Állítom,
Közlöm veled,
Megerősítem,
Kijelentem,
Azt mondom,
Megismétlem,

stb.
hogy el fog jönni. (kijelentő mód)
hogy eljönne (feltételes mód), ha tudna.

2. l’opinion :

2. véleményt:

Je considère
Je crois
Je pense
Je trouve
J’espère
Je suppose

etc.
qu’il a raison.
Úgy tekintem,
Azt hiszem,
Úgy gondolom,
Úgy találom,
Azt remélem,
Azt feltételezem,

stb.
hogy igaza van.

3. la perception :

3. érzékelést:

Je constate
Je remarque
Je me rends compte
Je sens
Je vois

etc.
qu’il ne comprend rien.
Azt állapítom meg,
Úgy veszem észre,
Arra döbbenek rá,
Úgy érzem,
Úgy látom,

stb.
hogy nem ért semmit.

4. la certitude :

4. bizonyosságot:

Je t’assure
Je sais
Je suis sûr(e)
Je suis certain(e)
Je suis convaincu(e)
Je ne doute pas

etc.
qu’elle réussira.
Biztosítlak róla,
Tudom,
Biztos vagyok benne,
Biztos vagyok benne,
Meg vagyok róla győződve,
Nem kétlem,

stb.
hogy sikerülni fog neki.

II. Subjonctif

II. Kötőmód

Le verbe de la subordonnée complément est au subjonctif si le verbe de la principale exprime :

A mellékmondat állítmányának a módja a kötőmód, ha az alaptagja a következőket fejezi ki:

1. le désir, la volonté, la demande, l’ordre :

1. kívánságot, akaratot, kérelmet, parancsot:

J’aimerais
Je désire
Je souhaite
Je veux
Je préfère
J’aime mieux
Je demande
J’exige
J’ordonne

etc.
qu’il sorte.
Azt szeretném,
Azt kívánom,
Azt kívánom,
Azt akarom,
Inkább azt akarom,
Inkább azt akarom,
Azt kérem,
Azt követelem,
Azt parancsolom,

stb.
hogy menjen ki. (felszólító mód a magyarban)

2. l’incertitude :

2. bizonytalanságot:

Je doute
Je ne suis pas sûr(e)
Je ne suis pas certain(e)
Êtes-vous sûr(e)
Êtes-vous certain(e)
Je ne nie pas
Je ne crois pas
Je ne pense pas

etc.
qu’elle soit venue (?)
Kétlem,
Nem vagyok benne biztos,
Nem vagyok benne biztos,
Biztos benne,
Biztos benne,
Nem tagadom,
Nem hiszem,
Nem gondolom,

stb.
hogy eljött (volna)(?) (kijelentő vagy feltételes mód a magyarban)

3. un sentiment, un état d’âme :

3. érzelmet, lelki állapotot:

J’ai peur
Je crains
Je suis content(e)
Je suis mécontent(e)
Je ne suis pas content(e)
Je regrette
Je suis désolé(e)
Je suis (mal)heureux(se)
Je suis triste

etc.
qu’il parte.
Attól félek,
Attól félek,
Örvendek,
Nem örvendek,
Nem örvendek,
Sajnálom,
Sajnálom,
Boldog(talan) vagyok,
Szomorú vagyok,
stb.
hogy elmegy. (kijelentő mód a magyarban)

 

Exercice 1
Exercice 2
Exercice 3

Index


24/05/2012
0 Poster un commentaire

Inscrivez-vous au blog

Soyez prévenu par email des prochaines mises à jour

Rejoignez les 12 autres membres