Le français avec André – Franciául Andrással

Le participe passé s’accorde

A multidejű melléknévi igenevet a következő esetekben egyeztetjük.

1. s’il est utilisé comme adjectif – l’accord se fait avec le nom auquel il est subordonné.

1. Ha melléknévként használjuk – az egyeztetés az őt alárendelő főnévvel történik.

Les marques de l’accord sont :

Az egyeztetés jelei:

• au masculin singulier – zéro, le participe passé reste à sa forme de base :

• hímnem, egyes számban – nulla, azaz a melléknévi igenév alakja ennek képzőjével végződik:

un camion acheté en France

Franciaországban vásárolt kamion

• au féminin singulier – un -e ajouté à la forme de base :

• nőnem, egyes számban – a hímnem egyes szám alakjához hozzáadott -e:

une voiture achetée en Italie

Olaszországban vásárolt személygépkocsi

• au masculin pluriel – un -s ajouté à la forme de base :

• hímnem, többes számban – a hímnem egyes szám alakjához hozzáadott -s:

des souliers achetés en Espagne

Spanyolországban vásárolt cipő/cipők

• au féminin pluriel – -es ajoutés à la forme de base :

• nőnem, többes számban – a hímnem egyes szám alakjához hozzáadott -es:

des céréales achetées en Hongrie

Magyarországon vásárolt gabona/gabonák

2. à la voix passive – l’accord se fait avec le sujet :

2. A szenvedő szerkezetben – az egyeztetés az alannyal történik

Cette histoire nous a été racontée par Jules.

Ezt a történetet Jules mesélte el nekünk [*Ez a történet Jules által lett elmesélve nekünk].

3. à la voix active, si le verbe est conjugué avec l’ auxiliaire être – l’accord se fait avec le sujet :

3. Cselekvő szerkezetben, ha az ige az être segédigével ragozandó – az egyeztetés az alannyal történik:

Sophie est sortie après le déjeuner.

Sophie ebéd után ment ki a városba.

4. si le verbe est uniquement pronominal – l’accord se fait avec le sujet :

4. Ha az ige csak visszaható alakban használatos – az egyeztetés az alannyal történik:

Solange s’est absentée aujourd’hui.

Solange hiányzott ma.

5. si le verbe est pronominal de sens passif – l’accord se fait avec le sujet :

5. Ha a visszaható alakú ige szenvedő értelemben használatos – az egyeztetés az alannyal történik:

Ses tableaux se sont vendus très vite.

Képeit nagyon hamar adták el. [*Képei nagyon hamar adódtak el.]

6. si le verbe est occasionnellement pronominal et que le pronom réfléchi est le complément d’objet direct du verbe – l’accord se fait avec le sujet :

6. Ha az ige alkalomszerűen visszaható, azaz cselekvő is lehet, és ha a visszaható névmás az ige tárgya – az egyeztetés az alannyal történik:

Sophie et Sylvie se sont lavées.

Sophie és Sylvie megmosakodtak [*megmosták magukat].

Pour s’assurer que le pronom réfléchi est un complément d’objet direct, on pose la question qui ? ou qu’est-ce que ? :

Akkor lehetünk biztosak abban, hogy a visszaható névmásnak tárgyi funkciója van, ha a kit? vagy mit? kérdésre válaszol:

– Qui elles ont lavé ?

– Kit mostak meg?

– Elles se sont lavées elles-mêmes.

– Önmagukat mosták meg.

7. si le verbe est conjugué avec l’auxiliaire avoir et qu’il a un complément d’objet direct placé avant lui. Ce C.O.D. peut être exprimé par

7. Ha az ige az avoir segédigével ragozandó, és van eléje helyezett tárgya. A tárgyat kifejezheti

a) un nom :

a) főnév:

Quelle peur j’ai eue ! – l’accord se fait avec le C.O.D.

Jaj de féltem! [*Micsoda félelmem volt!] – az egyeztetés a tárggyal történik.

b) un pronom personnel (me, te, le, la, nous, vous, les) :

b) személyes névmás (engem, téged, őt, minket, titeket/ magát/ magukat/ önt/ önöket, őket):

Ces poires sont délicieuses ; je les ai achetées au marché. – l’accord se fait avec le nom repris par le pronom personnel

Ez a körte finom; a piacon vettem. [*Ezek a körték finomak; a piacon vettem őket.] – az egyeztetés azzal a főnévvel történik, amelyre a névmás utal.

c) le pronom relatif que :

c) a que vonatkozó névmás:

Voici les fruits que j’ai achetés au marché. – l’accord se fait avec le nom repris par le pronom relatif

Ezt a gyümölcsöt vettem. [*Íme a gyümölcsök, amelyeket vettem.] – az egyeztetés azzal a főnévvel történik, amelyre a névmás utal.

Le participe passé ne s’accorde pas

A multidejű melléknévi igenevet a következő esetekben nem egyeztetjük.

1. si le verbe est occasionnellement pronominal et que le pronom réfléchi est le complément d’objet indirect du verbe :

1. Ha az ige alkalomszerűen visszaható, és a visszaható névmás az ige részeshatározója:

Les deux dames se sont dit bonjour.

A két hölgy köszönt egymásnak. [*A két hölgy „jó napot”-ot mondott egymásnak.]

Pour s’assurer que le pronom réfléchi est un complément d’objet indirect, on pose la question à qui ? ou à quoi ? :

Akkor lehetünk biztosak abban, hogy a visszaható névmás részeshatározó, ha a kinek? vagy minek? kérdésre válaszol:

– À qui elles ont dit bonjour ?

– Kinek köszöntek?

– Elles ont dit bonjour l’une à l’autre.

– Egymásnak köszöntek.

2. si le verbe est conjugué avec l’auxiliaire avoir et que le verbe n’a pas de complément d’objet direct placé avant lui, ou que le C.O.D. est le pronom adverbial en :

2. Ha az ige avoir-ral ragozandó, és nincs eléje helyezett tárgya, vagy ha a tárgyat az en határozói névmás fejezi ki.

Nous avons voyagé dans beaucoup de pays. – pas de C.O.D. du tout

Sok országba(n) utaztunk. – Az igének nincs tárgya.

J’ai acheté ces poires au marché. – C.O.D. après le verbe

A piacon vettem ezt a körtét. – A tárgy az ige után van.

Des pommes, je n’en ai pas acheté. – C.O.D. exprimé par en

Almát nem vettem. – A tárgyat az en névmás fejezi ki.

A *-gal jelzett mondatok szó szerinti, magyarul nem helyes fordítások.