Le français avec André – Franciául Andrással

Dans une phrase complexe il y a toujours un certain rapport temporel entre le fait exprimé par le verbe de la proposition principale et celui exprimé par le(s) verbe(s) de la proposition / des propositions subordonnée(s).

Összetett mondatban mindig van egy bizonyos időviszony a főmondat állítmánya által kifejezett cselekedet és a mellékmondat(ok) állítmánya(i) által kifejezett(ek) között.

Si le verbe de la principale est au présent, les rapports temporels sont indiqués par les formes du verbe de la subordonnée, comme suit :

Amikor a főmondat állítmánya jelen idejű, az időviszonyokat a mellékmondat állítmánya a következőképpen jelzi:

Si le verbe de la principale est à un temps passé, à la place des formes ci-dessus du verbe de la subordonnée on emploie d’autres formes pour indiquer les mêmes rapports temporels :

Ha a főmondat állítmánya valamelyik múlt időben áll, a mellékmondat állítmányának a fenti alakjai helyett más igealakokat használnak ugyanazokat az időviszonyokat kifejezendő:

Remarques :

Megjegyzendők:

• « Simultanéité » veut dire que le fait de la subordonnée a lieu en même temps que celui de la principale, « antériorité » – que le fait de la subordonnée a eu lieu avant celui de la principale, « postériorité » – que le fait de la subordonnée aura lieu après celui de la principale.

• „Egyidejűség” azt jelenti, hogy a mellékmondat állítmánya által kifejezett cselekvés, történés, létezés vagy állapot ugyanahhoz az időszakhoz kötött, mint a főmondat állítmánya által kifejezett, „előidejűség” azt, hogy a mellékmondat állítmánya által kifejezett cselekvés stb. a főmondat állítmánya által kifejezetthez viszonyíta egy előbbi időszakhoz kötött, „utóidejűség” pedig azt, hogy a mellékmondat állítmánya által kifejezett cselekvés stb. a főmondat állítmánya által kifejezetthez viszonyítva egy azutáni időszakhoz kötött.

• Le conditionnel présent n’a pas ici sa valeur de base mais exprime le futur par rapport à un moment du passé.

• Itt a francia feltételes mód jelen idejének nem az alapértékéről van szó, hanem arról, hogy ez az igealak a főmondat állítmánya által kifejezett cselekvés stb. időpontjához viszonyítva azutáni cselekvést stb. fejez ki.